Rólunk

Azért vagyunk, hogy:

  • biztos hátteret adjunk az eredményes tanuláshoz,
  • otthonos, családias,szeretetteljes légkört alakítsunk ki,
  • szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújtsunk,
  • domináns tevékenységünk a felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás és életmódminta adása.

Azt szeretnénk, ha a nálunk végzett fiatalok érvényesülni tudnának bármely élethelyzetben. Segíteni kívánjuk a munkába állásukat, a továbbtanulásukat.

Céljaink megvalósításának garanciái:

A kapcsolatos iskolákkal való jó együttműködés, a szaktanárokkal, osztályfőnökkel, szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás.
Valamennyi kollégánk megfelelő végzettségű, elkötelezett,  valamennyi érték iránt nyitott, emberközpontú.

Az alapítás éve: 1990.

 

 

Az intézmény története, sajátos arculata:

A Hajnóczy József Kollégium egy évtizedes működése alatt szervezeti változások sorozatát élte meg.

A fenntartó döntése 1997-ben a Hajnóczy József Kollégiumhoz csatolta a Zipernowsky- és Hevesy Kollégiumokat, majd ugyanabban az évben a megszüntetett Radnóti Miklós Kollégium jogutódjának jelölte az intézményt.

1999-ben megszüntette a Siklósi úti tagintézményét.

2000. július 1-től részben önálló gazdálkodású intézménnyé alakította át.

2005-től a Kodály Zoltán Úti Kollégium – a fenntartó önkormányzat döntése alapján – újabb tagintézményként csatlakozott a Hajnóczyhoz.

2011. augusztus 31-ig a Hajnóczy József Kollégium Pécs városában három különálló – a Türr István utcai, Kodály Zoltán úti illetve a Puskin téri – épületben működő intézmény, közel 1010 középiskolás diák második otthona volt. A 2011-2012-es tanévtől sajnos – a Puskin téri tagintézmény bezárása miatt – már csak a másik két épületben tudjuk fogadni a kollégiumi elhelyezést kérő mintegy 625 tanulót. Intézményünk az átlagosnál jobb feltételeket tud nyújtani bármely középiskolai tanuló részére, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a továbbtanulásra. A fenntartó döntése értelmében két koedukált tagintézmény maradt, a Puskin téri épület kikerült a kollégium struktúrájából.
2017. szeptember 1. újabb változást hozott kollégiumunk életébe. A Kodály Zoltán úti tagintézmény önálló státuszt kapott, így a Pécsi Hajnóczyi József Kollégium a Türr István utcai épületében, 190 diákkal kezdte el működését.

A kollégium épületeire jellemző fizikai környezet funkcionális, esztétikai és érzelmi szempontból megfelelő élettér a használói számára. Biztosítja az egyén számára az intim visszavonulás lehetőségét és a közös együttlétekre alkalmas tereket is (tanulószobák, számítógéptermek és szaktantermek, klubok, 28 ezer kötetes könyvtár, konditerem és tornaterem, műhelyek, teakonyhák).

Kollégiumi felfogásunk és gyakorlatunk létezésünktől kezdve liberálisabb a hagyományos kollégiumpedagógiai formáknál, technikáknál. Célunk: megszüntetni az intézményi életre jellemző merevségeket, közelíteni az ember természetes állapotához. A kollégium tanítványaink számára vonzó élettér, ahová feszültségmentesen lehet hazatérni, ahol szeretnek tartózkodni. Tárgyi világára, életrendjére, légkörére a családiasság jellemző. Kialakultak, tisztázottak és elfogadottak az együttélés szabályai. Szabadság van, a nevelői következetesség szeretettel és bizalommal párosul.

1998 óta a Soros Alapítvány által támogatott önfejlesztő kollégiumként működünk, a Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségében Baranya megyét képviseljük, bázisa vagyunk a megyei kollégiumi igazgatók szakmai munkaközösségének. Szakmai tapasztalatainkat regionális kollégiumi konferencia keretében tettük nyilvánossá (2008.). Két ízben rendeztük meg a regionális Ki mit tud?-ot (2008./ 2010.). A hálózati tanulás módszereinek megvalósításában a Türr István utcai tagintézmény regionális bázis szerepet töltött be. Sikeres előminősítés után e tagintézmény nevelőtestülete referencia-intézményi felkészítésen vesz részt. Intézményünk kiválóan minősített tehetségpont.

Célunk, hogy a kollégistaság évei alatt megtanítsuk a fiatalokat az alapvető társadalmi szerepekre, tevékenységekre, kialakítsuk beállítódásukat emberhez, kultúrához, a természeti-társadalmi környezethez. A tantárgyak tanulásán kívül a kollégiumban az élet tanulása folyik. Célunk, a teljes személyiségformálás, a konstruktív életvezetéshez szükséges képességek kialakítása. Ebben a folyamatban a kollégium pedagógiai arculatát a kompetencia alapú nevelési módszerek alkalmazása határozza meg (TÁMOP 3.1.4 – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben).

Arra törekszünk, hogy a közösség ne különüljön el alkotókra és a munka eredményeit, a kényelmet élvezőkre. A kollégiumban dolgozó felnőttek, és diákok együttműködése hozza létre a közös eredményeket és sikereket. Közösségi neveléspártiak vagyunk. Hiszünk a közösség, az együttes élmény nevelő erejében.

A pedagógiai programunkban (amelynek kimunkálásában az egész nevelőtestület részt vett) tervezett tevékenységrendszerünk illeszkedik a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjához. Segíti az iskolai munkát, a kötelező tanuláson kívül az önművelésre sokszínű lehetőséget kínál, kiegészítő ismereteket nyújt. Az évről-évre gazdagodó, tartalmában egyre színvonalasabb, hagyományos rendezvényeinknek meghatározó szerepük van a “mi kollégiumunk” érzés kialakításában, mind a diákok, mind a felnőtt dolgozók érzelemvilágában (Hajnóczy Napok, kollégiumi újság, Hajnóczy díj, teaház rendezvényei, házi muzsika, kiállítások, sportnapok …). Vannak olyan programjaink, amelyeket a megye kollégiumainak részvételével szervezünk, de van olyan is, amely országos nyilvánosságot kap (Pl. Hajnóczy Kupa – sportversenyek – szavalóverseny, videofilm fesztivál, filmbemutatók, vetélkedők.) Valljuk, hogy az ingergazdag környezet fejleszt, szabaddá tesz és motivál.

Nevelőtestületünk érzi az állandó megújulás szükségességét. Kollégáink szívesen vállalkoznak új ismeretek megszerzésére. Egymás munkáját segítő, fejlesztő “pedagógiai műhelyként” jelen van a belső innováció.

Sokszínű tevékenység megvalósításának anyagi fedezetét, legnagyobb részben sikeres pályázataink biztosítják.

Az intézményünknek sajátos arculatot adó pedagógiai értékrendünk jellemzői: a gyermekközpontúság, a szeretetteljes légkör, a nyugodtság, a kiszámíthatóság, a kimenet szabályozás és értékelés a tanulásban, ill. az életrendet szabályozó keretek és normák közös megfogalmazása.

Névadónk

Hajnóczy József
1750. szeptember 9. – 1795. május 20.

Modoron született. Apja a győri evangélikus gimnázium tanára, majd lelkésze több helyen, utoljára a Podmaniczky grófok emődi birtokán. Itt serdült föl fia József, nem túl fényes anyagi körülmények között, de annál kedvezőbb szellemi környezetben.
Az ifjú Hajnóczy előbb az aszódi kisgimnáziumban, majd a pozsonyi, “akadémiának” beillő gimnáziumban gyarapította szellemi tudását. Evangélikus lelkész fiaként – nem nemes és nem katolikus – a pályaválasztási lehetőségei korlátozottak: ő a jogi pályát választja. Először patvarista, majd jurátus, végül 1774-ben leteszi az ügyvédi vizsgát.

Erőteljesen érdekli a nemzet múltja, lelkes patrióta, patriotizmusa a monarchia ellen hangolja. Látókörét a magyar nemesség környezete formálja tovább. Forgách Miklós nyitrai főispán titkára lesz, aki szabadgondolkodásáról volt közismert. A fiatal Hajnóczyt környezete is, egyénisége is az érvényesülés tágabb tere felé hajtja: 1778-ban Széchenyi Ferenc szolgálatába áll, titkára lesz, feladata pedig a könyvtár, s a Széchenyi család iratainak rendezése lesz. A főúr és a nem nemes Hajnóczy között sírig tartó barátság alakul ki. II József trónra lépése után Hajnóczy előtt még tágabbra nyílt a tér: Széchenyi Ferenc a birodalom pécsi kerületének biztosa lesz, Hajnóczy pedig titkára, majd az egész megye alispánja! Egy protestáns nem nemes! Működését az adózó nép életének javítására szánja, a “világosság” elvei irányítják munkájában. A biztos egzisztencia családalapításra sarkallja, de felesége nagyon hamar meghal. A török háborúban ellentmondásosan viselkedik, helyzete bizonytalanná válik. II József rendeleteinek visszavonása, a nemesi-nemzeti ellenállás fellángolása állásának elvesztésével jár, mivel nem volt nemes.

II. József halála után a “reformer” nemesi-nemzeti mozgalom mellé áll, 1791-92-ben jelentős munkái látnak napvilágot, melyek a magyar alkotmány megjavítását célozzák. A hazai mozgalom fellendüléséhez erőteljes hátteret biztosított a francia forradalom. Annál kevésbé I. Ferenc konzervatizmusa. 1793-ban kapcsolatba kerül Martinovics Ignáccal, s tagja lesz a Martinovics-féle mozgalomnak, Szentmarjayval, Laczkoviccsal, Sigrayval, stb. Az összeesküvés tagjait 1794. július 23.-án veszik őrizetbe, börtön, kihallgatás vár rájuk, majd 1795. május 20.-án a kivégzés a Vérmezőn.